Juhar fa, mint bútoripari alapanyag

Egész Európában és Észak-Amerikában elterjedt, több száz faja ismert. Európában a hegyi juhar ( jávor ) a legelterjedtebb. A kései pászta vékony, de határozott vonalként rajzolja ki az évgyűrű vonalát és a hosszmetszeteknek finom körvonalat ad.

Edényei aprók, szabad szemmel nem láthatóak, bélsugarai a sugármetszeten számos apró, fényes tükörként jelentkeznek. A bütü- és húrmetszeten nehezen vehetőek ki. Színes geszt nélküli fája fehér, néha sárgás árnyalattal bír. Sűrűsége 0, 63 g/köbcentiméter. Középnehéz, középkemény fája egyenletes szövetű, jól megmunkálható, szálkamentesen hasad, szépen fehéríthető, jól fényezhető, hatékonyan pácolható. Nem tartós a magas keményítőtartalmából kifolyólag. Kártevői a kitermelt fűrészáru esetében az elszíneződést és befülledést okozó gombafajok, a beépített anyagot a pincegomba és a könnyező házigomba roncsolhatja. Felhasználása beltéri célokra javasolható, elsősorban bútorok, parketta, rétegelt lemez készül belőle.

Felhasználják még szerszámnyelek készítésénél, valamint meglepő, de a már említett magas keményítőtartalma miatt a cellulóz előállításánál is fontos alapanyag. Szintén meglepő, de egyes hangszerek, főleg fúvósok létrehozásában is tradicionálisan fontos összetevő a juhar. Újkeletű dolog a gasztronómiai kultúra világszintű érdeklődést keltő terjedése, bővülése, ennek hozománya az egyes népcsoportok hagyományos alapanyagainak megismerése, térnyerése az újító szellemű szakácsok körében akár a földgolyó másik oldalán. Jelen esetben az észak-amerikai reggelik, édességek kihagyhatatlan alkotóeleme a juharszirup.

Méz helyett használják, mert a célnövény a természetben kis utánajárással felderíthető, kinyerése kevésbé macerás. Két hátránya azonban van, az első az ára, az öreg kontinensen kevesen foglalkoznak juharszirup termeléssel. Második: a méznek az összegyűjtő és tároló méhek petéinek jóvoltából van egy kis fehérjetartalma, ezzel a juhar nem rendelkezik.