Akác fa, mint bútoripari alapanyag

Az akác faj Észak-Amerikában őshonos, csak az 1600-as évek elején került betelepítésre Európába. Nálunk az erdők kb. 20 %-át teszi ki. Edényei tilliszekkel telítődnek a gesztesedés során, ezért a bütün fehér pontoknak látszanak. Bélsugarainak színe a környező szövetek színével megegyezik, ezért csak a sugármetszeten látszanak tompa fényű apró tükrökként.

A világossárga szíjács rendkívül keskeny, 3-6 évgyűrű, a geszt sárgászöldtől sötét zöldesbarnáig terjed, gőzőlve sötétbarna. Sűrűsége kb. 77 g / köbcentiméter. Igen kemény, rugalmassága, hajlítószilárdsága, kopásállósága és törésállósága kiemelkedően magas. Szálkásodó, durva szövetű, természetes tartóssága a legnagyobb az európai fafajok között. Hajlamos a vetemedésre és a repedezésre a gyors növekedésből eredő belső feszültség miatt.

Ezen gőzöléssel segíthetünk, de ezzel tartóssága is csökken. A megmunkáló szerszámok élét gyorsan és erőteljesen koptatja kristályos zárványai miatt. Közkedvelt kerti bútor alapanyag, amiből általában kerti székek, kerti asztalok és pihenő ágyak készülhetnek. Hibái az egyenetlen évgyűrűszélesség, sudarlósság, külpontosság, tővastagodás, és a csomósság, melyek a fűrészáruk hozamát csökkentik. Gombák és rovarok csak a szíjácsot támadják meg. Régebben mint szerszámfát használták fel a mezőgazdaságban, tüzifának és karóalapanyagként alkalmazták. Az elmúlt néhány évtizedben felfedezte magának a kádáripar, a parketta- és ragasztott épületszerkezet ipar, külső- és belső lépcsők, korlátok is készülnek belőle, valamint alappillére a bútoriparnak is.

Az 1990-es évek óta a kaliforniai hegyvidékeken előszeretettel építik be a gombaként szaporodó, kóstoltatásra épülő, vendég / vásárló / központú borászatok kültéri egységeinek szerkezetébe, melyek részben vagy teljes egészében is készülhetnek ebből az időjárás viszontagságait jól tűrő fafajból, népszerűsége nem tűnik csökkenni, jórészt tartóssága miatt.