Az antikolás, antikolt megjelenés hűen tükrözi az elnevezést takaró műveletek célját, mely nem más, mint a már megalkotott bútorok avíttabbá, sokat használt külsejűvé tétele azok számottevő károsítása nélkül. Ez szigorúan csak a bútor egyedibbé tételét szolgálja, semmi köze a bútor értékesebbé tételéhez.
Több eljárás létezik erre, az igazán profi feladat elvégzéséhez természetesen jobb, ha profi szakembert kérünk fel. Az egyszerűbb eljárást megkísérelhetjük magunk is megcsinálni, de a használt anyagoknak és az eszközöknek valóban kiválóaknak kell lenniük.
Az első fázis mindenkor a bútor legtöbbet érintett részeinek, felületeinek lecsiszolása, a túlzott koptatás végett jobb csiszolópapírral ( közepessel keménységűvel ), kézzel dolgozni, így elkerülhető a túl sok anyag eltávolítása, mely csiszológép használata esetén áll fenn. Az említett bútorrészek a fogók, kilincsek, lábak, valamint az összes él. Ezután a következő lépés az alapozó felhordása a felületre, legegyszerűbb a fehér, a régies hatás miatt egy cseppnyi feketével, kissé ” szürkés-piszkos” hatást keltően. Erre a többszöri csiszolás által újra felszínre kerülő alapszín miatt van szükség. A festeni nem kívánt felületeket ( például fém részeket ) maszkoljuk, takarjuk le megfelelő papírral és azt ragasztással rögzítsük a festési fázisok végéig.
A faanyag telítése végett ezt a fázist legalább kétszer-háromszor végezzük el, a már említett területekre fordított fokozott, megkülönböztetett figyelemmel.
Ezután következik a lakkréteg felvitele a kezelésen átesett felületekre, ezt is több rétegben tegyük, a mélység hatásának elérése érdekében. Ha díszítő elemeket, motívumokat is szándékozunk a bútorra festeni, érdemes azt az első lakkréteg felhordása előtt megtenni, akár kézzel, vagy sablonnal, festékszóró pisztollyal tesszük ezt. Az így új életre keltett egyedi bútorunk valóban antik hatást fog gyakorolni az őt megtekintő vendégünkre.
(Forrás: Egyedi antikolt bútorok gyártója – BútorKovács)